A ráhagyatkozás-gyöngye az ellentéte a napi terheknek, kötelességeknek. Tarts távolságot a mindennapok gondjaitól! Az első évszázadokban a keresztények ezt "szent közömbösségnek" nevezték. Meg kell tanulnod, hogy nem attól vagy értékes, amit véghezvittél, hanem alapvetően attól, amilyen ajándékokat kapsz az Úrtól. A legfontosabbakat csak ajándékba kapjuk: az életet, egy szép gesztust, a szeretetet, egy jó gondolatot. Legyél üres Isten előtt! Hagyatkozz Őrá! Csak egyszerűen élvezd azt, hogy élhetsz, a napsütést, a kék eget vagy tengert, a hegyeket stb.
Milyen gondok nyomasztanak? Mitől szeretnék szabaddá válni?
Rá tudom-e magam bízni és dolgaimat Istenre?
     Istenem, Te tudom, mire van szükségem.
     Szabadíts meg a szükségtelen aggodalmaktól!
     Ajándékozd nekem a ráhagyatkozás nyugalmát!
     Add, hogy először legyek és csak utána "tegyek"!

(Ennél a gyöngynél Máriára is gondolhatunk, aki példakép számunkra az Istenre hagyatkozásban.)